Talán megbocsátunk, hogy nem süllyedünk tovább,
talán elnézzük, hogy a felszín felé fordul a szemünk fehérje,
és itt édes az oszlás szaga,
mert itt rohadunk bele,
hogy nem vagytok jobbak,
hogy nem néztek ránk,
hogy néztek tovább
a múltba,
s
vérbe fullad a horizont,
és mi nem hajózunk tovább...

mert...

Olyan trónra éheztek,
amit
nem lehet megmenteni,
üres,
mert elfeledték,
tovább léptek rajta,
mert
húz minket
a mélybe
....

Mert 
szeretnétek,
de az emlékezetre 
nem érdemes...

Azért süllyedt,
mert
a
szeretetünkre
nem
érdemes.