Városlepetten
A panelfák
árnyékában
az én léptem
a legszabadabb,
dacol
mindennel
mi
magas,
s
a
magasban
e
kései
órán
is
fényes.
Szökell tócsáról
tócsára,
mire
a
betonlapok
között
egy
szabad
ember
városlepetten
csak
utcaszinten
képes.
The Bitter, the Sweet and the Feelgood
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://bittersweetfeelgood.blog.hu/api/trackback/id/tr3618224195
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.