Tudom,
hogy
neked
sem könnyű,
amikor
kényelmes
az
ágy,
de 
lángolnak az
álmaid
felett
a
gerendák.

Otthonosabbnak
tűnik
a
hideg
föld,
mert
ez
az
otthon
már
csak
füst
és
parázs.

Ez
a
torokkaparó
bánat
és
harag
kiolt
és
felemel.

Szabad leszel,
mert
ez
már nem
a tiéd:
ez
az
otthonnak
csúfolt máglya.

Leülök
a
lábaidhoz
és
nézem,
ahogy
nélküled
elhal
minden
örökségünk
érdemtelenül
kárba
szított,
haszontalan,
hideg
lángja.

Ifjonti
hév
nélkül
mindketten
tudjuk,
hogy
rövid
életű
ez
a
jövőnek
csúfolt,
nemzeti
lobogó
táplálta
halotti
máglya.