Ég a béka alá
Hullócsillagok híján, béka alatt egy tócsa csupán...
De lám, vízbe szorult égi ebihalak!
Kiakadt nyakam miatt
a lépcső fokára raknak
és én várok, mert a kétéltű
szárazra vetődik.
Marad az ég egy tenyérnyi tengerben,
Felizzó szilánkjai közé taposni most nem is volna kedvem,
A feneketlen égbe lépve talán felfelé zuhanva nyakamat szegem.
